Barium

Saking Wikipédia
Cebur nuju navigasi Cebur nuju parerehan
Barium, 56Ba
Barium unter Argon Schutzgas Atmosphäre.jpg
Barium
bariyum·
Pabaosan/ˈbɛəriəm/ (BAIR-ee-əm)
Cingakanklau kapérakan; antuk warna kuning lémlém[1]
Bobot atom standar Ar, std(Ba)137.327(7)[2]
Barium ring tabél périodik
Hidrogén Hélium
Litium Bérilium Boron Karbon Nitrogén Oksigén Fluorin Néon
Natrium Magnésium Aluminium Silikon Phosfor Urirang Klorin Argon
Potasium Kalsium Skandium Titanium Vanadium Kromium Mangan (datu) Wesi Kobalt Nikel Temaga Séng Gallium Gérmanium Arsenik Sélénium Brom Kripton
Rubidium Strontium Ittrium Zirkonium Niobium Molibdénum Téknésium Ruthénium Rhodium Palladium Pérak Kadmium Indium Timah Antimoni Téllurium Yodium Xénon
Sésium Barium Lanthanum Sérium Praséodimium Néodimium Prométhium Samarium Éuropium Gadolinium Terbium Disprosium Holmium Érbium Thulium Itterbium Lutésium Hafnium Tantalum Tungstén Rhénium Osmium Iridium Platinum Mas Rasa (datu) Thallium Timbal Bismuth Polonium Astatin Radon
Fransium Radium Aktinium Thorium Protaktinium Uranium Néptunium Plutonium Amérisium Curium Berkélium Kalifornium Éinsteinium Fermium Méndelevium Nobélium Lawrénsium Rutherfordium Dubnium Seaborgium Bohrium Hassium Meitnérium Darmstadtium Roéntgénium Kopernikium Nihonium Flérovium Moskovium Livermorium Ténnessin Oganésson
Sr

Ba

Ra
sésiumbariumlanthanum
Wilangan atom (Z)56
Watekgolongan 2 (logam alkali tanah)
Périodepériode 6
Blok  blok-s
Konpigurasi éléktron[] 6s2
Éléktron per kulit2, 8, 18, 18, 8, 2
Cecirén pisik
Pase ring STPpadet
Titik lebur1000 K ​(727 °C, ​1341 °F)
Titik didih2118 K ​(1845 °C, ​3353 °F)
Kapadetan (nampek s.r.)3.51 g/cm3
ri kala éncéh (ring t.l.)3.338 g/cm3
Panes fusi7.12 kJ/mol
Panes panguapan142 kJ/mol
Kapasitas panes molar28.07 J/(mol·K)
Tekanan uap
P (Pa) 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T (K) 911 1038 1185 1388 1686 2170
Cecirén atom
Paindikan oksidasi+1, +2 (oksida basa kuat)
Kaéléktronégatipanskala Pauling: 0.89
Wasa ionisasi
  • ka-1: 502.9 kJ/mol
  • ka-2: 965.2 kJ/mol
  • ka-3: 3600 kJ/mol
Jeriji atomémpiris: 222 pm
Jeriji kovalén215±11 pm
Jeriji Van der Waals268 pm
Garis warna ring pentang spéktrum
Garis spéktral saking barium
Cecirén liyanan
Rupa alamiprimordial
Struktur kristalkubus mapusat badan (bcc)
Body-centered cubic crystal structure for barium
Kagelisan swara pales tipis1620 m/s (at 20 °C)
Ékspansi térmal20.6 µm/(m⋅K) (at 25 °C)
Konduktivitas térmal18.4 W/(m⋅K)
Resistivitas listrik332 nΩ⋅m (ring 20 °C)
bacakan magnétikparamagnétik[3]
Karentanan magnétik molar+20.6×10−6 cm3/mol[4]
Modulus Young13 GPa
Modulus Shear4.9 GPa
Modulus Bulk9.6 GPa
Kakatosan Mohs1.25
Nomor CAS7440-39-3
Lelintihan
PanemuanCarl Wilhelm Scheele (1772)
Isolasi kapertamaHumphry Davy (1808)
Isotop utama barium
Iso­top Kalimpahan Paruh-idup (t1/2) Mode paluruhan Pro­duk
130Ba 0.11% (0.5–2.7)×1021 y εε 130
132Ba 0.10% tegteg
133Ba syn 10.51 y ε 133Cs
134Ba 2.42% tegteg
135Ba 6.59% tegteg
136Ba 7.85% tegteg
137Ba 11.23% tegteg
138Ba 71.70% tegteg
Symbol question.svg Kategori:Barium
| pustaka

Barium silih tunggil datu kimia antuk simbol Ba miwah wilangan atom 56. Punika datu kalima ring seka 2 logam alkali tanah taler bélék, mawarna kapérakan. Krana cecirén kimia nyané sané sanget réaktivitas, barium tan wénten katemuin ring palemahan dados datu bébas.

Pustaka[uah | uah wit]

  1. Mal:Greenwood&Earnshaw
  2. Méija, Juris; et al. (2016). "Atomic weights of the elements 2013 (IUPAC Technical Report)". Pure and Applied Chemistry. 88 (3): 265–91. doi:10.1515/pac-2015-0305.
  3. Lide, D. R., ed. (2005). "Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds". CRC Handbook of Chemistry and Physics (PDF) (édisi ka-86th). Boca Raton (FL): CRC Press. ISBN 0-8493-0486-5.
  4. Weast, Robert (1984). CRC, Handbook of Chemistry and Physics. Boca Raton, Florida: Chemical Rubber Company Publishing. pp. E110. ISBN 0-8493-0464-4.