Gas mulia

Gas mulia
Hidrogén Hélium Litium Bérilium Boron Karbon Nitrogén Oksigén Fluorin Néon Natrium Magnésium Aluminium Silikon Phosfor Urirang Klorin Argon Potasium Kalsium Skandium Titanium Vanadium Kromium Mangan (datu) Wesi Kobalt Nikel Temaga Séng Gallium Gérmanium Arsenik Sélénium Brom Kripton Rubidium Strontium Ittrium Zirkonium Niobium Molibdénum Téknésium Ruthénium Rhodium Palladium Pérak Kadmium Indium Timah Antimoni Téllurium Yodium Xénon Sésium Barium Lanthanum Sérium Praséodimium Néodimium Prométhium Samarium Éuropium Gadolinium Terbium Disprosium Holmium Érbium Thulium Itterbium Lutésium Hafnium Tantalum Tungstén Rhénium Osmium Iridium Platinum Mas Rasa (datu) Thallium Timbal Bismuth Polonium Astatin Radon Fransium Radium Aktinium Thorium Protaktinium Uranium Néptunium Plutonium Amérisium Curium Berkélium Kalifornium Éinsteinium Fermium Méndelevium Nobélium Lawrénsium Rutherfordium Dubnium Seaborgium Bohrium Hassium Meitnérium Darmstadtium Roéntgénium Kopernikium Nihonium Flérovium Moskovium Livermorium Ténnessin Oganésson halogén ←    → logam alkali
Nomer golongan IUPAC 18 Aran mawit dasar datu sekaa hélium utawi sekaa néon Nama trivial gas mulia Nomer golongan CAS (AS, pola A-B-A) VIIIA Nomer IUPAC riin (Éropa, pola A-B) 0
↓ Periode
1	Hélium (Hé) 2
2	Néon (Né) 10
3	Argon (Ar) 18
4	Kripton (Kr) 36
5	Xénon (Xé) 54
6	Radon (Rn) 86
7	Oganésson (Og) 118
Legend datu primordial datu olih paluruhan radioaktip Warna nomér atom: bang=gas

Gas mulia (sacara lelintihan taler gas inert; wénten sané nganikayang aérogén) ngawangun seka datu kimia antuk cecirén sané pateh; ring metén paindikan standar, makasami tan pamaambu, tan pawarna, gas monatomik antuk réaktivitas kimia sané alit. Nem gas mulia sané kawéntenan alami punika hélium (Hé), néon (Né), argon (Ar), kripton (Kr), xénon (Xé), miwah radioaktip radon (Rn). Oganésson (Og) akéh sané nyawang dados gas mulia miwah taler niosin sané ketah mawinan indik rélativistik; kimia nyané katilikin.