Astatin

Saking Wikipédia
Cebur nuju navigasi Cebur nuju parerehan
Astatin, 85At
Astatin
ᵒastatin·
Pabaosan/ˈæstətn, -tɪn/ (AS-tə-teen, -⁠tin)
Cingakandurung kauningin, minab métalik
Nomor massa[210]
Astatin ring tabél périodik
Hidrogén Hélium
Litium Bérilium Boron Karbon Nitrogén Oksigén Fluorin Néon
Natrium Magnésium Aluminium Silikon Phosfor Urirang Klorin Argon
Potasium Kalsium Skandium Titanium Vanadium Kromium Mangan (datu) Wesi Kobalt Nikel Temaga Séng Gallium Gérmanium Arsenik Sélénium Brom Kripton
Rubidium Strontium Ittrium Zirkonium Niobium Molibdénum Téknésium Ruthénium Rhodium Palladium Pérak Kadmium Indium Timah Antimoni Téllurium Yodium Xénon
Sésium Barium Lanthanum Sérium Praséodimium Néodimium Prométhium Samarium Éuropium Gadolinium Terbium Disprosium Holmium Érbium Thulium Itterbium Lutésium Hafnium Tantalum Tungstén Rhénium Osmium Iridium Platinum Mas Rasa (datu) Thallium Timbal Bismuth Polonium Astatin Radon
Fransium Radium Aktinium Thorium Protaktinium Uranium Néptunium Plutonium Amérisium Curium Berkélium Kalifornium Éinsteinium Fermium Méndelevium Nobélium Lawrénsium Rutherfordium Dubnium Seaborgium Bohrium Hassium Meitnérium Darmstadtium Roéntgénium Kopernikium Nihonium Flérovium Moskovium Livermorium Ténnessin Oganésson
 I 

At

Ts
poloniumastatinradon
Wilangan atom (Z)85
Watekgolongan 17 (halogén)
Périodepériode 6
Blok  blok-p
Konpigurasi éléktron[] 4f14 5d10 6s2 6p5
Éléktron per kulit2, 8, 18, 32, 18, 7
Cecirén pisik
Pase ring STPsolid (kacawang)
Kapadetan (nampek s.r.)8.91–8.95 g/cm3 (estimated)[1]
Volume molar23.6 cm3/mol (kaéstimasi)[1]
Cecirén atom
Paindikan oksidasi−1, +1, +3, +5, +7[2]
Wasa ionisasi
  • ka-1: 899.003 kJ/mol[3]
Cecirén liyanan
Nomor CAS7440-68-8
Lelintihan
Pangarananmawit Basa Yunani ástatos (ἄστατος), maartos "tentegteg"
PanemuanDale R. Corson, Kenneth Ross MacKenzie, Emilio Segrè (1940)
Isotop utama astatin
Iso­top Kalimpahan Paruh-idup (t1/2) Mode paluruhan Pro­duk
209At syn 5.41 h β+ 209Po
α 205Bi
210At syn 8.1 h β+ 210Po
α 206Bi
211At syn 7.21 h ε 211Po
α 207Bi
Symbol question.svg Kategori:Astatin
| pustaka

Astatin silih tunggil datu kimia dengan simbol At miwah wilangan atom 85. Punika datu wénten sacara alami sané pinih langka ring kerak gumi, wantah kawéntenan saking produk paluruhan saking makudang datu sané langkung baat. Makasami isotop astatin maumur éndép; sané pinih tegteg punika astatin-210, antuk kala tenga 8,1 jam. Sampel datu murni durung polih kaakit, mawinan sawilang spésimén makroskopik pacang gelis nguap olih panes radioaktivitas nyané.

Pustaka[uah | uah wit]

  1. 1,0 1,1 Arblaster, JW, ed. (2018). Selected Values of the Crystallographic Properties of Elements. Materials Park, Ohio: ASM International. p. 604. ISBN 978-1-62708-154-2.
  2. Mal:Greenwood&Earnshaw2nd
  3. Rothe, S.; Andreyev, A. N.; Antalic, S.; Borschevsky, A.; Capponi, L.; Cocolios, T. E.; De Witte, H.; Eliav, E.; et al. (2013). "Measurement of the First Ionization Potential of Astatine by Laser Ionization Spectroscopy". Nature Communications. 4: 1–6. Bibcode:2013NatCo...4E1835R. doi:10.1038/ncomms2819. PMC 3674244. PMID 23673620.